Van-e velünk terve a Világnak ?
Van-e velünk terve a Világnak?
Legalább annyi, amiért színe van a virágnak.
Vagy amennyi értelme a lomb hullásnak van ősszel.
Néha együtt érzek e takaróba bújó hőscincérrel.
Van-e tervünk nekünk mással?
Harcunk hogyan áll e világgal?
A kapott értelem, ugyan mire fordítható?
Kiben mi rejtezik, hol van itt a rossz és a jó?
Kinek tetszik az amit mi teszünk?
Mikor fordul a jóbarát ellenünk?
Holnap még mindig mi magunk vagyunk?
Önamagunk számára én vagyunk otthonunk?
Miben rejlik erkölcsiségünk?
Holnap itéljük meg amit ma cselekszünk.
Holnapután ugyanúgy látom a tegnapot,
Mint ahogy ma látom a holnapot?
Miért van, hogy válaszolni kényszerülök,
A föl nem tett kérdésre mely örök.
S válasz, akárhány is volt tán,
Mind megbukott a kérdezettlenség voltán.
Értelmes lény az ember, ez régóta tény.
Csak értelme értelmét nem találja szegény.
S, hogy e kérdését értelem híján senki sem hallhatja,
Így nem marad más, önmagát faggatja.
Hatvan, 97.10.05. 00:10.
Fehér Sólyom István
|